Ma reggel elég borzalmas dolog történt: nem kaptam tejbegrízt. Ez tegnap óta a levegőben lógott. Úristen! Mit gondolhatnak rólam? Remélem nem rajtam, keresztül ítélik meg a magyarokat…
Viszont volt ham and eggs, két tojásból, s hússal töltött palacsinta sütve, majonézzel. A tejbegríz helyett. Gondoltam, ez is jó lesz.
Mikor neki kezdtem derült ki, hogy túrókrémmel van töltve, s vaníliás öntet van hozzá, persze nem majonéz. Azért ez fölért egy egész heti tejbefőtt kásával…
Délután megint Hóanyónál jártam. Útközben derült ki, hogy az Izsák Székesegyház a Kazah Székesegyház, amire meg azt gondoltam, hogy a Kazah, az meg az Izsák. Az embert érik meglepetések 11 nap után is. Mindenesetre elnézést kérek a félrevezetésért, kijavítottam a hibát. Az Izsákba holnap megyek, útba esik Holle Anyóhoz. Ma ott is meglepődtem egyébként, mert bemutatta anyukáját, lehet talán kilencven éves, ő meg az öreg néne, őzike nélkül…
Lakásuk is kész mesebirodalom, fogadok, úgy néz ki, ahogy 100 évvel ezelőtt, mellesleg nagyon barátságos.
Hazafele benéztem az ifjúsági órára, már „közéjük” mentem, vittem nekik kekszet, mákos-mézes puszedlit, s hasonlókat. Hétkor átmentem a templomba, finn zongoraművésznő adott koncertet egy gyermek-segélyező alapítványnak, Bach, Chopin, Rahmanyinov, Ravel volt porondon.