HTML

Roszík Gábor blogja

Figyelemmel kísérve a hazai közéleti, politikai eseményeket, azokról szeretném elmondani véleményemet, keresve a lehetőséget: mit lehet itt tenni?

Friss topikok

Linkblog

Szentpétervár, 2010. november 10.

2010.11.11. 12:59 Roszík Gábor

Nem aludtam akkorát, mint amekkorát az ember 48 óra fennlét után szeretne, jó, ha 4 órát, mert az első reggelit nem akartam kihagyni, csakúgy, mint az első istentiszteletet tegnap eset. Nagy meglepetésemre kása (каша) nincs, sőt, azóta nem is láttam, hogy megérkeztem. Viszont van fejenként két tükörtojás, és szendvics.

Reggeli után Alekszejjel elmentem egy megafon „modemet” vásárolni, nem is tudom otthon mi a neve, olyan, mint egy pendrive, az intenetelérést biztosítja, akárhol is vagy. Alekszej nagyon szeretne egy ilyet, de neki nincs pénze, s így két legyet is ütök egy csapásra, nekem lesz kényelmesen internet a szobámban, aztán itt hagyom, s neki is lesz. Nagyon boldog, mert készíti a diplomamunkáját, s ahhoz kelleni fog az internet. Nem is kerül sokba, pár száz rubel, s alapban van benne nem tudom mennyi letölthető megabájt, azon fölül 1 rubelt, azaz 7 Ft-ot kell fizetni per megabájt. Szerintem ez nem drága, ha az ember nem akar filmeket letölteni. Levelezésre, anyaggyűjtésre ideális.

Izgatottan próbáljuk beélesíteni az internetet, sikerül telepíteni a programot is (az üzletben azt mondták, nagyon egyszerű, csak be kell dugni, s már működik is…), azonban az élet nem így működik. Ebédig nem sikerül megoldani a problémát, pedig ott még próbálkozik egy nagyon hozzáértő diák, de neki sem sikerül. A megoldást későbbre hagyjuk.

Fél háromkor találkozom отец Олег  Oleg – (vigyázat: Aleg!) barátommal Pityerben, ott van neki irodája, mint a Pétervár és környéke orthodox börtönmissszió vezetőjének.

A Nevszkíj prospekt túlsó végén van az Alexander Nevszkíj tér (площадь Александра Невсого), méltó lezárása a Nevszkíj prosektnek. Hatalmas diadalív alatt kell bemenni a nagy, ősi falakkal körülvett kolostor területére, melynek Lavra a neve. A hatalmas területen Alexandr Nevszkíj székesegyház, mellette számos kisebb és nagyobb templom, kolostorok, a metropolita, püspökök hivatala, különböző szolgálati területek központja, úgy, mint a katonai és börtönszolgálat, karitatív tevékenységek, s ki tudja még mi. Csodálatosan szép az egész, még kicsit magán hordozza a szocializmus megpróbáltatásait, de nagyon rendben van.

Gondozott parkok kötik össze az épülete, a város falai mellett (mert olyan mint egy kisebb város, a pannonhalmi apátság ötször elférne itt, csak a méretek miatt mondom), ősi temető húzódik. Ide csak neves egyházi személyeket temetnek,  kiemelkedő, hitükről fényesen bizonyságot tevő személyiségeket. Elsétálunk Nyikodim (Никодим) metropolita sírjához, s lerójuk tiszteletünket. 1978-ban távozott közülünk, s jelzésértéke van, hogy azért jöttünk el a sírjához, mert ő volt az első orthodox egyházi vezető, aki fölvette a kapcsolatot római katolikusokkal és protestánsokkal! Sajnos fiatalon, 49 évesen halt meg, szívünkben emléke örökké él, fejünket meghajtjuk sírja előtt!

A temető gyönyörű, még kis folyó is van benne, híddal, szép templommal, ahol minden nap tartanak istentiszteletet.

Aztán folytatjuk sétánkat, összefutunk отец Олег  édesapjával, itt dolgozik, mérnök, bemutat neki. Aztán bemegyünk a székesegyházba, lenyűgöző, szebb, mint a Kazan és az Izaak együtt. Ötkor lesz istentisztelet, arra pont végzek отец Олег –gal.

Oтец Олег  irodája mellett lévő tárgyaló is lélegzetelállítóan szép, tekintélyes és meleg, barokk helyiség, ikonokkal, fényképekkel (Kirill pátriarcha Putyinnal beszélget), hatalmas mély fotelekkel.

Itt töltünk el két és fél órát, nagyon jó a beszélgetés. Megbeszéljük a krasznojarszki konferenciát, Alexader atyát, börtönmissziót és börtönlelkészséget, s eltervezzük egy „csúcsvezetőkből” álló delegáció meghívását, látogatását Magyarországon. Ígéretes együttműködés!

Pont ötre végzünk, отец Олег  siet haza, én pedig megyek a székesegyházba, de előtte még gyorsan átküldi bluetooth-on telefonja csengőhangját: görögországi szerzetesek kórusa énekel Athos kolostor egyik templomában.

Közben felhív Misa, hogy bejött a városba, hat óra körül megy haza, mehetnék vele, autóval. Fél órát töltök a templomban, szép liturgia folyik, s a kórus ma csak férfiakból áll, de nagyon szép. Papok is vannak éppen nyolcan, gyönyörű amikor együtt énekelnek.

A székesegyház, már mondtam, elképesztően szép, istentisztelet közben is, ami az egyik oldal hajóban van, nagyon mozgalmas. Legalább 15 feketébe öltözött pap imádkozik a templom különböző részein, hajlonganak az ikonok között, vetik a kereszteket, itt-ott meghitt beszélgetést folytatnak a hívekkel. Ezek is rengetegen vannak, de nem csak az istentiszteleten, hanem az egész templomban. Félelmetes együttes, szívesen van ott az ember.

Tovább kell mennem, mert ma inkább hazaérnék korábban, erre több okom is van. Autóbuszra ülök, s végig a Nevszkíjen elmegyek a Kazanszkíjban. Azért hiányérzetem nincs az Alekszandra Nevszkava után, itt is istentiszetelet van, történetesen 16 pap végzi a liturgiát, fönt, hátul a magasban a kórus. Aztán ők elvonulnak, csak a papok, s a hívek énekelnek. Én csendben imádkozom.

Misát megkértem, hogy jöjjön ide, hiszen itt volt a közelben, a Szent Mária evangélikus templomban, rádióműsort készített az evangélikus rádióba, ahova majd együtt is elmegyünk.

Mire megjön, lassan vége is a liturgiának, metróval elmegyünk a Ladozsszkajáig, onnan autóval Koltusiba.

 

Jó is, hogy megjöttünk, be van izzítva a bannya a szerda esti szaunázásra, éppen, mint tavaly. Nekem borzalmasan kényelmes a helyzetem, mert abban az épületben vagyok elszállásolva, ahol a bannya van az alagsorban, s ahol a vendég professzorok vannak elszállásolva! Törölközőt csavarok a derekam köré, s lesétálok a lépcsőn.  Ezt a bannyát nem lehet összehasonlítani a hétfő délutánival (szinte hihetetlen, hogy az csak tegnap előtt volt!), de azért igazi orosz bannya. A helyiségben 75-80 fok van, és rajtam kívül hét teológus. Ezúttal venyig is van, és nagyon vidám a helyzet, alaposan megcsapkodják egymást, magukat. Az egyik srác nagyon profi, úgy megkínozza valamelyik teológust, hogy a végén könyörög, hogy hagyja abba. Mintha azt mondaná, nesze, nesze, adok én neked!, s a pohár nem is akkor telik be, amikor veszettül  paskolja a hátát, hanem amikor erőteljesen legyezi a venyiggel, ami ilyenkor tűzforró levegőt kavar. Ez kérem szépen a szado-mazochizmus minőségi formája,s ráadásul egészséges! Saját magát sem kíméli jobban az ember, most én magamon próbálom ki, s úgy elbánok magammal (ahogy a többiek is), hogy vízhólyag keletkezik a hüvelykujjamon. Külön kényeztetem a lábszáraimat, talpaimat, forró levegőt kavarok körülöttük, majd alaposan megcsapkodom. Nem cserélném el egy thai talpmasszázzsal, amiben már volt többször is részem. Merülő kád viszont itt nincs, így patak se folyik keresztül rajta. De jó hideg víz folyik a zuhanyból, s a „szünetben” mi is kvaszt iszunk. Ott vagyunk bő két órát, új fiatal teológusokkal ismerkedek meg, s érzem van annak egy sajátos hangulata, amikor az ember meztelenül találkozik valakivel először. Itt ez természetes, de lassan már megszoktam én is.

Megismerkedek például Andéj-jal, aki Novoszibirszkből való, ő itt a számítógépes zseni, s a bannya után följön hozzám Alekszejjel, hogy fixáljuk az internetet. Nem sikerül neki sem, olyan adatokra van szüksége, ami éjszaka nem szerezhető be, hiába hívjuk a megafon help-desk-jét, ezek éjjel nem dolgoznak.

 

Így már éjfél is elmúlik, mikor átmegyek a nóvüj korpuszba, ahol az egész diákság egyetlen számítógépe, és az internet található, de most hiába, nem működik a net itt sem, ami a szomszéd helyiségben lévő könyvtárból jönne át. Reggel kiderül, a könyvtáros elfelejtette rajtahagyni a netet, mikor elment haza. Apró figyelmesség a diákok számára.

 

Így hát hazajövök, s boldog blogírásba feledkezem, hajnali fél háromig.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://roszikgabor.blog.hu/api/trackback/id/tr882441500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.