HTML

Roszík Gábor blogja

Figyelemmel kísérve a hazai közéleti, politikai eseményeket, azokról szeretném elmondani véleményemet, keresve a lehetőséget: mit lehet itt tenni?

Friss topikok

Linkblog

SZENTPÉTERVÁRI BLOG – December 2.

2009.12.02. 16:46 Roszík Gábor

Fél hétre állítottam be az ébresztőt, ma nem hagyom ki a reggeli (hajnali) áhítatot. Alig aludtam négy órát, azt is nagyon zaklatottan. (Fél háromkor!!!! teljes madárcsicsergéssel megszólalt a telefonom, valaki hívott, akit nagyon szeretek, de a frászt hozta rám, éppen, hogy elaludtam… Ez után már alig tudok elaludni.) Viszont reggel felébredek mielőtt megszólalna a vekker.
Héttől nyolcig dicséreteket énekelünk, mindenki imádkozik, én is századszor is megköszönöm az elmúlt időszakot, van mit, bőven. Egy diáklány tíz percet beszél, nagyon szépen. Episzkop Vlagyimir Alekszejevics mindenkit megáld, értem külön is együtt imádkoznak, mindenki áldásra emelt kézzel. Megerősödve megyünk reggelizni. Vlagyimir Alekszejeviccsel megbeszéljük, hogy még találkozunk, s majd legközelebb együtt fogunk ebédelni. Nagyon sajnálja, hogy ezekben a napokban nem volt itthon.
Helyette van a reggeli kása, épphogy csak belekóstolok. Két szelet üres kenyeret megsózok, ma ez a reggeli. Teával.
Szobámba bepakolom a bőröndömet, gyorsan megy, hiszen ki se pakoltam, s több hely van benne, mint idefele jövet, majd meglátjuk, mit szólnak a repülőtéren, lassan elindulunk.
Gáz van, mert a bőröndöm 32 kiló, lemértem az előtérben. Már be lehet csekkolni.
Kinyitom a nagy bőröndöt, félrehúzódva egy sarokba, minden zsebemet telepakolom könyvvel, télikabátom most nyolc kiló lehet, a zakóm hat. A kézitáskába is teszek még egy kiló könyvet. Eddig sikeres az eljárás, a bőröndöm 28 kiló, csak néggyel több a megengedettnél. Simán átjutok mindenen, kellemesen utazom Moszkváig. Sajnos át kell caplatnom egy másik terminálra, nem egy leányálom, mert még a válltáskámba is tettem két nagy szótárt, s ott van Szolzsenyicin is, az se kicsi.
Most a váróban ülök, itt még nem lehet bejelentkezni, korán van. Csodálatos erősségű és garmada wifi van a levegőben, de sajnos mind jelszót igényel. A Megafon (ez a telefonszolgáltatóm), 100 rubelért ad egy órát, csak fel kell hívnom egy 4 jegyű számot. Közben kiderül, a telefonomon csak 63 rubel van. Rohanok, hogy megoldjam a helyzetet (az összes csomagommal együtt), találok egy automatát, rányomok kétszáz rubelt… Minden csodálatosan működik, csak versenyt futok az idővel, az egy óra jár le hamarabb, vagy a lap-top aksija merül le?
Közben még három fontos emailre is válaszoltam, s föltettem a tegnapi blogomat is.Ezt fogom most tenni ezzel is. Azután, hogy elküldöm, lemerül az akkumulátor is. Én győztem!
Az ellenőrzéseken viszonylag simán túljutottam, bár túlsúlyomat 50 euró bánja, de azzal vígasztalom magam, hogy ha minden a bőröndben marad, 250 eurót kellett volna fizetnem. Engem szerencsére nem mérnek le. Így minden szabályos. Csak ki ne találják egyszer, hogy az ember kabátját is lemérik…
A transitban is vár egy meglepetés. Sok újság és magazin közül kiválasztok egyet, az a címe, hogy a „Lélek Birodalma” «Имперiя Духа», így latin „i”-vel!. Nagyon érdekes írások vannak benne, többek között egy burjáti(!) buddhista tanítóról (B. D. Dandaron), a pravoszláv egyházról (Bátyuska, ez nem bűn?”), Karl Jung pszichiáterről és a Kegyelmes atya visszatérése címen a tékozló fiú történetéről, illetve annak ábrázolásáról. Ennek kapcsán három festmény reprodukciója található a cikkben, s leírások a képekről. Ez egyik egy Bosch festmény, a másik Rubens, a harmadik természetesen Rembrandt képe, ami fantasztikus minőségben, egész oldalon van a magazinban. Ezzel az újsággal jól elvagyok Budapestig.
A hazaérkezésről már nem írok, az nem Szentpétervár.
 Kimondhatatlan érzések vannak bennem, fantasztikus volt ez az öt hét. Minden órája érték volt és csoda, nem történt semmi rossz, semmi kellemetlen, azt gondolom meghatározó volt.
 Egy kérdés motoszkál csak bennem: Hogyan lehetséges, hogy ilyen gyorsan múlik el ilyen hosszú idő ilyen lassan? 
 
SLAVA BOGU! DICSŐSÉG AZ ISTENNEK!

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://roszikgabor.blog.hu/api/trackback/id/tr131569117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Savigny (törölt) 2009.12.03. 09:30:49

Поздравляем, это было хорошее чтение!! :)

Németh Laci 2009.12.09. 19:04:44

Kedves Roszík Gábor,

Meglepett az Indexen a hír. Utoljára (talán) 2007ben arról beszélgettünk Vukovárott, hogy miért ne politizáljon az ember...

Azóta sok víz lefolyt a Dunán...többek között én is felkerültem Pestre... és volt alkalmam bent lenni egy parlamenti ülésen...

Ha azt mondom, hogy kevés ott a becsületes és őszinte ember, akkor azt hiszem reálisan fogalmazok... EZÉRT IS örülök annak, hogy Roszík Gábor jelölteti magát, mert megismerhettem és tudom hogy a szíve a helyén van... Bár Gödöllői lehetnék, hogy rá szavazhassak...

Baráti és testvéri üdvözlettel:

Németh Laci aki most Vukovár helyett 18. Kerületi... :)

spicli 2009.12.27. 01:10:07

Drága gyerekek!Nem únjátok még a kitörléseket?
Ha valaki beépített,besúgó...spicli!!
Na kicsoda???
Gödöllő,nem felejt.

Roszík Gábor 2009.12.27. 09:29:21

Kedves spicli! Örülök, hogy ilyen őszinte vagy a világhoz, azt a nevet választottad magadnak, ami a legjobban illik rád és jellemző! Spicli voltál, az is maradsz! Spicli voltál a kommunista időkben, s az elmúlt két évtizedben is, nem "régi MDF-es"-, ahogy írtad korábban. Nagyfőnököd besúgója, ülepének nyaldosója. Ha volna benned egy kis gerinc vagy jellem, nem álnevek mögé bújnál, hanem megmondanád ki vagy.
Hozzád hasonlítva magamat, én is elmondhatom: én sem változtam az utóbbi húsz (negyven, ötven) évben: demokrata vagyok, az igazságot keresem, azért harcolok, ha kell, épp úgy, mint húsz évvel ezelőtt. Tudom, ezt Gödöllő tényleg nem felejti!!!Te sem változtál, maradtál, aki voltál: spicli. Ezzel együtt nem haragszom rád, de örülnék, ha megváltoznál! Sőt, Boldog Új Évet Kívánok: Roszík Gábor