HTML

Roszík Gábor blogja

Figyelemmel kísérve a hazai közéleti, politikai eseményeket, azokról szeretném elmondani véleményemet, keresve a lehetőséget: mit lehet itt tenni?

Friss topikok

Linkblog

Szankt Peterburg - November 5.

2009.11.05. 22:42 Roszík Gábor

Hajnalban (7.40-kor, Úristen! mikor kellett felkelnem!!!???, pláne már fél kettő volt, amikor lefeküdtem) találkozom Mihaillal a Ladozsszkaja metrónál, meg a rektorral. Az ő autójával megyünk Koltusin-ba, ott vagyunk nem sokkal 8 után. A rektor se lehet több 30 évesnél, szimpatikus fiatal srác. Mindketten papi civilben. Mihail megkérdezi, hogy az én egyházam liberális-e vagy konzervatív. Mondom, konzervatív, erre nagyon megkönnyebbül. Tényleg konzervatív? Remélem. És ez mit jelent, lehetnek benne különböző szintek, fokozatok? Kérdem magamtól. Vannak elképzeléseim. Közben talán itt is kapok majd néhány órát, hogy „bevezessek” a börtönmisszióba.
A Teológia valóságos meglepetés, tegnap még nem is tudtam, hogy van. Alekszander miért nem mondta? Talán azért, mert ő itt nem tanít?
Ahol szállásom lenne november 11-től, a belvárostól negyed órára van, gyalog, viszont egyrészt református (ez még természetesen nem lenne baj), másrészt előadások legközelebb márciusban lesznek, itt csak konzultációk vannak, távképzés. Így hát, mit kezdjek itt egy szobával?
Emitt pezseg az élet: lelkészképzés, diakónusképzés, kántorképző tanfolyam, s mellesleg gyermektábor, éppen most, lévén iskolai szünet…
Előadások reggeltől délutánig. Szép kis campus, központi  (fa)épülettel: rektori, dékáni, adminisztráció, az épület másik szárnyában előadói termek, diákszállással. Van egy új épület – novüj korpusznak hívják -, itt is előadó termek vannak, könyvtár, kollégium, társalgó. Még egy épület: konyha, ebédlő, a túlsó felében egy kis apartman, ide helyezem át székhelyemet jövő héten.
Szemben szép (fa)épület: Idősek Otthona!
Minden épület fából készült, kivéve az új épületet, annak csak a fele fa. Nem messze szép új evangélikus templom, oda építették, ahol a régi állt, azt is a kommunisták rombolták le. Többnyire az is fából készült.
 
Néhány előadást meghallgatok, s örök barátságot kötök Ninával, aki valahonnan a Kaukazus környékéről jött, majd később pontosítok, diakónusnak (diakonisszának) tanul, pedig már elmúlt hatvan…, negyedéves hallgató. Tele van élettel, lelkesedéssel, „kezébe veszi a sorsomat”, s intézi, hogy szállást kapjak, még a rektorhoz is bemegyünk. Intézkedésének eredménye a konyha és étkező mögötti kis apartman. Van benne konyha, fürdőszoba, mosógép, ahogy kell… November 11-től rendelkezésemre áll!
 
Négy órakor Mihail megtartja második istentiszteletét, a kollégium kápolnájában, ami egyben olvasóterem is, és itt van az internet is.
Most tudom meg, hogy itt (s ezen az orosz evangélikusokat értem) mindig úrvacsorai istentiszteletet tartanak.
Este együtt megyünk haza, busszal, metróval, gyalog, így is alig több mint egy óra a Nevszkij Prospekt. Azt hittem sokkal messzebb vagyunk.
 
Hazafelé bevásárolok, 900 rubelért, alig bírom hazacipelni, annyi mindent vettem, elég lesz egy hétig. Vettem gyümölcsöt, süteményt (az ifjúsági órára vettem hétfőre), fél- és készételeket, tenger gyümölcsét olajban, koreai fűszeres salátákat, és fél(!) kiló kaviárt (pirosat és feketét), otthon meg se venném, annyiba kerülne…
 
Szobámban vár Putyinka, keblemre ölelem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://roszikgabor.blog.hu/api/trackback/id/tr301503770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.